Közös kiállás a jövő alkotóiért: A Jaschik Alapítvány csatlakozott az MROE nyílt leveléhez

A Jaschik Álmos Művészeti és Kreatívipari Iskolai Alapítvány hivatalosan is csatlakozott a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) által közzétett szakmai nyílt levélhez. Meggyőződésünk, hogy a vizuális kultúra és a médiaismeret megerősítése nem pusztán egy szűk szakmai kör belügye, hanem a teljes magyar köznevelés, a hazai kreatívipar és a felnövekvő generációk kritikai gondolkodásának stratégiai alapkérdése.

A nyílt levélben megfogalmazott célokat teljes mértékben osztjuk, állásfoglalásunkkal pedig a középfokú művészeti szakképzés, a szakgimnáziumok és technikumok mindennapi tapasztalataival és rendszerszintű javaslataival egészítjük ki a felvetéseket.

„A kreativitás nem luxus és nem géniuszok privilégiuma, hanem az értelmes létezés és a problémamegoldás alapfeltétele. Az az iskola, amely teret ad a kísérletezésnek, a többféle megoldás keresésének és a hibákból való tanulásnak, nem utópia – a műhelyekben és a rajztermekben régóta így dolgozunk.”

Miért stratégiai nemzetgazdasági és oktatási kérdés a vizuális kultúra?

A rajz, a vizuális kultúra és a mozgókép- és médiaismeret nem „készségtárgyak”, hanem a 21. századi kompetenciafejlesztés legfontosabb eszközei. Az alábbi öt alappillér világosan rámutat arra, miért elengedhetetlen a terület azonnali és érdemi fejlesztése:

1. Állampolgári kompetencia és kritikai gondolkodás az MI korában

Egy mesterséges intelligencia által generált vizuális tartalmakkal telített világban a képi kritikai gondolkodás legalább olyan súllyal bír, mint a szövegértés. A média-, mozgókép- és drámaoktatás visszaszorulásával a vizuális kultúra maradt a kritikus tartalomfogyasztás utolsó intézményes bástyája. A médiaismeret önálló tantárgyi rangjának és óraszámának helyreállítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek értelmezni és felelősen szűrni a rájuk zúduló digitális ingereket.

2. Valódi esélykiegyenlítés és SNI/BTMN támogatás

A nonverbális kifejezésformák révén a művészeti nevelés képes megszólítani azokat a tanulókat is, akik a verbális és mereven lineáris logikára épülő tantárgyakban kudarcélményekkel küzdenek. Különösen igaz ez a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákokra. A vizuális és manuális alkotómunka bizonyítottan fejleszti a finommotorikát, a térbeli tájékozódást és az érzelemszabályozást, ami közvetve a többi tantárgy tanulási hatékonyságát is javítja.

3. Interdiszciplináris STEAM-platform

A nemzetközi élvonalbeli oktatási modellek (mint a finn jelenségalapú tanulás) már régen felszámolták a „humán” és „reál” készségek mesterséges szembeállítását. A vizuális kultúra a STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts, Mathematics) szemlélet természetes közege: a tervezői gondolkodás (design thinking) módszertana egyszerre fejleszti az esztétikai érzéket és azokat a végrehajtó kognitív funkciókat, amelyek elengedhetetlenek a reál- és mérnöki tudományokban.

4. A kreatívipar mint gazdasági húzóágazat alapja

A kreatívipar ma már a hazai gazdaság egyik legdinamikusabb ágazata, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Versenyképességi Stratégiája is kiemelt húzóterületként határoz meg. A magas hozzáadott értékű, tudásalapú gazdaság utánpótlása azonban nem a felsőoktatásban, hanem az általános és középiskolai vizuális alapozásnál indul el. Átfogó nemzeti stratégia nélkül ez az utánpótlási lánc sérül.

5. Beágyazott munkaerőpiaci kompetenciák

Az OECD adatai szerint a kreatív munkaerő közel 40%-a nem kifejezetten a kreatív szektorban, hanem hagyományos iparágakban dolgozik (pl. UX-tervezőként, formatervezőként vagy vizuális kommunikációs szakemberként). A magyar ipar és gazdaság technológiai felzárkózása elképzelhetetlen ezen vizuális és tervezői készségek rendszerszintű megalapozása nélkül.

Középfokú művészeti szakképzés: a hiányzó alapok veszélye

A szakgimnáziumokba és technikumokba érkező diákoknak az általános iskolai vizuális műveltségre kellene építeniük – jelenleg azonban ez az alap ijesztően hiányos. Ahhoz, hogy Magyarország a régió meghatározó kreatívipari központjává válhasson, a köznevelés és a szakképzés közötti vertikumnak zökkenőmentesen és koherens szemlélet mentént kell működnie.

A Jaschik Alapítvány vállalása és nyitottsága a párbeszédre

Alapítványunk elkötelezett a teljes hazai művészeti szakképzés érdekképviselete és modernizációja mellett. Ezért készek vagyunk:

• aktívan részt venni a kerettantervek korszerűsítésében és felülvizsgálatában,
• gyakorlati tapasztalatainkkal támogatni a hiánypótló tananyagfejlesztést,
• párbeszédplatformot teremteni a pedagógusok, a piaci szereplők és az oktatásirányítás döntéshozói között.

Bízunk benne, hogy a közös kiállás és az elindított szakmai párbeszéd valódi, érdemi reformok kiindulópontja lesz.

A hivatalos állásfoglalást a Jaschik Álmos Művészeti és Kreatívipari Iskolai Alapítvány nevében ellenjegyezte:
Ámon György kuratóriumi elnök és Balogh Attila kuratóriumi alelnök.

A MROE nyílt levele

Alapítványunk  nyílt levél